20 éves az Alba-TCP: az imperializmus elleni egység megerősítése volt a fő téma az évfordulós venezuelai csúcstalálkozón. A következő cél az élelmiszer-szuverenitás.
„Egy ölelés, amely meghatározta történelmünk menetét”: Fidel Castro és Hugo Chávez 1994. december 13-i első történelmi találkozójára utalva ünnepelték a hétvégén Caracasban a Bolivári Szövetség Amerikánk Népeiért – A Népek Kereskedelmi Szerződése (Alba-TCP) 20. évfordulóját. Tíz évvel később, 2004. december 14-én Havannában a kubai és a venezuelai elnök aláírta az alapító dokumentumokat, amelyek víziója „lehetővé tette számunkra, hogy egységesen haladjunk előre a jelenben”, és „arra ösztönöz bennünket, hogy továbbra is integrálódjunk ebbe az életre szóló szövetségbe” – olvasható az évforduló alkalmából kiadott nyilatkozatban. Nicolás Maduro venezuelai elnök a tíz jelenlegi latin-amerikai és karibi tagország képviselői mellett Haiti és Honduras, valamint Riad al-Maliki palesztin külügyminisztert is meghívta.
Maduro megnyitó beszédében hangsúlyozta a szövetség nélkülözhetetlenségét az imperializmus és a gyarmatosítás elleni harcban: az államfő szerint sok mindent sikerült elérni ez alatt a 20 év alatt, például a Petrocaribe-alap létrehozását, amely lehetővé tette a kőolaj kedvező hitelfeltételekkel történő továbbadását, amíg az Egyesült Államok szankciókat nem vezetett be Venezuelával szemben, vagy a tagországok támogatását a természeti katasztrófák után – a karibi államokat különösen sújtja a nem általuk okozott klímaválság -, az egészségügyi ágazatban, valamint a szociális és gazdasági programokban. Miguel Díaz-Canel kubai elnök szerint „a jogfosztottak érdekei” a legfontosabbak, és figyelmeztetett: „A Monroe-doktrína aktuálisabb, mint valaha”. Az USA több mint 200 éve avatkozik be az amerikai államok ügyeibe e doktrína alapján. Mit akar az Alba Szövetség ennek ellensúlyozására? A „béke régióját”, ahogy azt nem csak Díaz-Canel hangsúlyozta. A szövetség következő lépése az Agro-Alba kezdeményezés elfogadása volt, amelynek célja az élelmiszer-szuverenitás.
2007 óta arra is van felhatalmazás, hogy a társadalmi mozgalmakat integrálják az Alba-TCP formátumba – „ez egy olyan újítás, amely a világon egyetlen más regionális blokkban sincs” – hangsúlyozta Carlos Ron, a venezuelai Instituto Simon Bolívar a Békéért és a Népek Szolidaritásáért Intézet elnöke. És ez nem korlátozódik a tagországok képviselőire, hanem mindenki előtt nyitva áll, aki követni akarja az Alba-elveket. Caracasban 35 ország 80 társadalmi mozgalma képviseltette magát.
Honduras esete azonban jól mutatja, mennyire veszélyeztetett a keresett egység. Manuel Zelayát, aki 2008-ban a szövetségbe vezette Hondurast, a jobboldal eltávolította hivatalából. Gerardo Torres külügyminiszter-helyettes, aki Xiomara Castro képviseletében utazott Hondurasba, hangsúlyozta, hogy a szövetség támogatása mennyire fontos volt a narkódiktatúra több mint tizenkét nehéz éve alatt. Az ország azonban még nem tért vissza a szövetségbe teljes jogú tagként a 2022-ben megválasztott elnök alatt – ez a lépés, amelytől általában azt várták, hogy fontos szuverenitási aktus lesz.
A haiti és palesztinai vendégeket a Szövetség teljes szolidaritásáról és támogatásáról biztosították. Maduro ígéretet tett arra, hogy a rendkívüli erőszakkal sújtott karibi állam „hamvaiból újjászületik”. Al-Malikihoz fordulva pedig azt jósolta: „Alba-csúcstalálkozót fogunk tartani a palesztin néppel Jeruzsálemben”.
Írta: Ina Sembdner
Forrás: JungeWelt
